Kedves Betérő!

Ha ezt az útlevelet a kezedben tartod, akkor már úton vagy – talán fizikailag is, de lélekben biztosan. Isten hozott Göcsej lankái között, ahol az idő nem telik ugyan, de nem abban a mindennapi sietős tempóban, amit megszoktunk. Ahol a nyári virágok illata összekeveredik a dödölléjével, és ahol egy pohár házi szörp vagy egy pince hideg bora többet mond, mint bármely szlogen.

Ez nem egy kirakat-vidék. Nem is egy fesztivál, ahol elvegyülsz a tömegben. Ez egy meghívás: hogy nézz be a pincébe, ülj le egy fonott székre a diófa árnyékában, vagy csak hallgasd, ahogy a templomban megszólal egy vonósnégyes. Itt visszatalálhatsz ahhoz, amit talán elfelejtettél a hétköznapokban.

Ez az útlevél nem jogosít fel semmire – de meghív mindenre. Találkozz azokkal, akik nem előadnak, hanem megmutatják, mit jelent ma göcsejinek lenni.

Csaj bátorítani tudunk! Járd be szőlőhegyeinket, templomainkat, turista helyeinket. Kérdezd, mit látsz – mondd el, mit érzel.

Várunk egy kézfogásnyi lassúságra & szívdobbanásnyi hagyományra!