Szilvágy

Szilvágy bemutatkozása

Szilvágy község   Zala megye északi részén, Göcsej tájegység nyugati oldalán fekszik, a Medesi-patak völgyében, Lentitől 21 km-re, Zalaegerszegtől 30 km-re. Lakosainak száma: 187 fő.

Területe: 2427 ha, melyből belterület 54 ha, külterület 2348 ha, zártkert 25 ha. A csendes kis község eredete a régmúltra nyúlik vissza. Első írásos említése 1343-ból származik, Nemthy-vár tartozékaként, akkor Ozyagh-ként szerepelt, majd Sziágy, Sziágypuszta, Alsó- és Felsőszilvágy után kapta meg jelenlegi nevét, 1773-ban már Szilvágyként szerepelt.  Lendvai járáshoz tartozott, a  Bánnfyak, majd a Nádasdyak birtoka volt.

A törökök 1576-ban teljesen felégették,  néptelenné vált, és csak lassan tért vissza az élet a csodálatos erdők övezte településre.

Szilvágy másik 6 településsel alkot közös önkormányzati hivatalt, Zalabaksa székhellyel.

A településen két civil szervezet működik, a Szilvágyért Egyesület és Szilvágy Sportegyesület.

  A település egyik legfontosabb látnivalója a római katolikus fa harangláb és az előtte lévő díszes nagy fakereszt pléh korpusszal és díszítéssel. A XIX. század első felében épült római-katolikus harangláb országos védettség alatt áll.   A kétoszlopos haranglábnak eredetileg a szoknyája és a harangháza is teljesen nyitott volt. Később házas, zártszoknyás, zárt harangházas építménnyé alakították, barokk stílusú, melynek különlegessége, hogy a kétoszlopos nyitott nyakrészt zárt harangházzá alakították és így tömegében nagyobb harangláb keletkezett. de olyan harmonikus az építmény megjelenése, mintha eredetileg is ilyen lett volna. Az önkormányzat 2008-ban újíttatta fel a műemlék haranglábat és keresztet az országos műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával.

További információ: www.szilvagy.hu

Amiért megéri ellátogatni hozzánk

A falu környékén változatos, szép tájat találunk. Erdőkkel, szőlőkkel borított, szelíd dombhátak között szántók tarkítják a vidéket.  A táj természetes növényzetét a hatalmas erdőségek uralták régen.

A környék gazdag állatvilágát befolyásolja a környezet, az összefüggő erdőségek a köztük lévő völgyekkel, patakkal, biztos rejtekhelyet és élelmet nyújt a nagyvadaknak, az érmes trófeáiról híres gímszarvas és vaddisznó állománynak,  a magasra nőtt fák  a fészkelő madaraknak.

A falutól Dél-keletre a Homok-hegy és Nagy-hegy domboldalába, dombtetőjén zártkertek telepedtek meg, ahol szőlő-és gyümölcstermesztés folyik. Sajnálatos, hogy viszonylag ma már sok az elhagyott, nem művelt kert. Ezek csökkentésére az önkormányzat felvállalt szőlő művelést és őshonos gyümölcsfa telepítést. A szőlőhegy évszázados boronafalú pincéi jelentős néprajzi értéket képviselnek és hangulatos képi elemei a tájnak. A zártkert egy hatalmas patkó alakot formál, ami meteor-becsapódási kráter is lehet, de lehet akár völgyfő-rogyás eredménye is.

Híresen gazdag gombatermő vidék közepén fekszik a falu, mely nemcsak a környékbelieknek kedvenc gombászóhelye, hanem országos gombásztábornak is otthont adott. Csapadékos időszakok után, élettel telik meg az erdei avar és mindenhol kidugják kalapjaikat a galambicák, a vargányák, a nyúlgombák és rengeteg sok egyéb gombafajta. Csak akarat kell és kitartás, és telik a kosár, alapul szolgálva egy kitűnő gombarpörkölhöz vagy ezernyi más gombás csemegéhez.

 Szilvágyról indul és a közeli szőlődomb, a környező erdők természeti kincseit, valamint épített örökségét mutatja  be az 5 km hosszú Vargánya tanösvény, ami a település központjából indul, középpontja a Nagyhegyi szabadidő központban van, ahol pihenőhely, erdei tornapálya, Tündérkert és Pincemúzeum található.