Rólunk
„A célunk hogy minél több göcseji település csatlakozzon hozzánk , és a helyi vállalkozások, művészek, civilek is részt vegyenek és megmutassák magukat.”
Tavaly már harmadik alkalommal rendezték meg a Göcseji Dombérozót, amelyről mondhatjuk, hogy szinte az egész Göcsejt lefedi. Magai Ágota, a Göcseji Dombérozó főszervezője és ötletgazdája mesél nekünk arról, hogy miért is jó itt dombérozni.
Mi volt az alapötlet, mi volt a gondolat, hogy egy olyan rendezvényt csináljunk, ami tényleg a Göcsejről szól és a göcseji embereket mutatja be?
2015-ben jött az alapgondolat, eljött az ideje, hogy egy a göcseji tájegységet megmutató rendezvényt szervezzünk, akkor még nem is volt szinte neve, úgy neveztük, hogy Göcseji Nagy Rendezvény.
Milyen turisztikai vonzerővel rendelkezik Göcsej, amit érdemes megmutatni a világnak?
Göcsej gyönyörű dimbes-dombos tája, eldugott szinte meseszerű települései és erdővel körülvéve a természet és túrázás rajongói számára bírnak nagy vonzerővel. Gyalogos, kerékpáros és motoros túrákat szervezünk minden évben, hogy az aktív kikapcsolódás szerelmesei testközelből megismerjék régiónkat.
Az épített környezet, barokk templomok, a megyeszékhelyen található múzeumok, valamint szinte minden faluban található régi vagy felújított tájház, amelyek az építészet és a hagyományos értékek kedvelőit vonzzák.
A göcseji hagyományos népételek, paraszti étkek és étkezési szokások szintén szerepet játszanak abban, hogy megismertessük értékeinket és népszokásainkat.
Nem maradnak szórakozás nélkül a kultúra kedvelői sem, hiszen változatos templomi és élőzenei koncertekkel, kiállításokkal, színpadi előadásokkal és kézműves foglalkozásokkal is készülnek falvaink.
Milyen módon kapcsolódik Göcsejhez? Miért volt fontos a rendezvény elindítása?
Ennek annyi volt az előzménye, hogy előtte 20 évig az egyik központi göcseji település Becsvölgye polgármestere voltam. 1997-től, amikor a Vidékfejlesztési Programok elindultak, aktívan részt vettem a Göcsej régió fejlesztési munkálataiban és programfejlesztésében. Abban az időben a Gödöllői Egyetem professzoraival végeztük ezt a folyamatot, ami nekem nagyon nagy tudást adott és felkeltette az érdeklődésemet és ennek hatására jómagam is térségfejlesztő szakemberré váltam a Gödöllői Egyetemen. Az alap öltetem az volt, hogy a környező településeket összefogjam, hogy együttműködve nagyobb turisztikai vonzerővel bírjunk. Ennek megvalósulásához sok időnek kellett eltelnie, hogy településeink végre összefogjanak, és 2015-ben elinduljon útján az I. Göcseji Dombérozó, akkor még két településsel Becsvölgyén és Milejszegen. 2015-ben már nem voltam polgármester, így sokkal könnyebben tudtak fókuszálni több településre, akik a törekvéseimet megértették és tiszteletben tartották. Nagyon megtisztelő volt, hogy a III. Göcseji Dombérozón már 24 településsel működhettünk együtt.
Mi volt az alapöltet? Göcsejnek van egy sajátossága, amit vagy ismernek vagy nem ismernek, amit ugye jobban felszínre kellett hozni.
Ahhoz hogy ez működni tudjon, mindenképpen összefogásra volt szükség. Hat fő magánszeméllyel létrehoztuk a Göcseji Civil Társaságot. A mottónk az lett, hogy az év egy adott időszakában minél többen látogassanak el Göcsejbe.
De hát miért is látogassanak el?
Mondjuk úgy, hogy ezek a Göcseji Dombérozó napjai és kirakata a Göcsejnek. Sok mindent szeretnénk megmutatni, sok értéket, foglalkozunk a hagyományokkal, de ezen felül befogadunk minden olyan tevékenységet, ami a mai világgal van összhangban, értéket közvetítenek és sok ember érdeklődését felkeltik. Sok embert vonz egy-egy hobbi, egy-egy tevékenység és abban bízunk, hogy akik ott megfordulnak, jól érezték magukat, szép emlékekkel távoznak, és felmerül bennük a vágy, hogy újra visszajönnek hozzánk. Az új látogatás alkalmával új dolgokat, tudást, barátságokat és új kapcsolatokat hoznak magukkal.
A Göcseji Nagy Rendezvény névből, hogy lett Dombérozó, ami egy tájjellegű név?
A történet érdekessége, hogy a névadónk nem tősgyökeres göcseji ember.
Amikor megalakult a Göcseji Civil Társaság bekerült köreinkbe egy solymárról származó ember, Nagy András, aki Milejszegen, Göcsej egyik patinás szép településén vett magának egy területet a meglévő régi, szép és tájjellegű építmények miatt. Az itteni telken már évek óta Zsuppán-kert és pajtagaléria néven már évek óta kulturális programokat szervez a településen és térségben élőknek. Ő volt az, aki Szakály István, Göcseji tájszavak szótárában talált rá erre a kifejezésre. Gondolkoztunk rajta, hogy mi ezt ismerjük, de manapság nem igazán használjuk, ugyanakkor jellegzetes tájszavunk.
Mivel ő a messziről jött ember, távolabbról szemlélve jobban átérezte, hogy ennek a szónak milyen hívó és cselekvésre szólító hangzása van, dombérozzál velünk.
Mit jelent a Dombérozás kifejezés?
Van, aki úgy értelmezi, hogy a dombok miatt használjuk ezt a kifejezést, valaki azonban úgy értelmezi, hogy amikor a göcseji emberek szórakoztak, mulattak a szőlőhegyen a dombok így verték vissza ezt a hangzást, így lett ebből dombérozás.
Úgy tűnik, hogy a mai modern dombérozás ennél többet jelent! Mondhatjuk, hogy a Göcseji Dombérozás kifejezésnek új jelentéstartalmat adhatunk?
Valóban, ha a Göcseji Dombérozót akarjuk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy hagyományos dombok között dombérozás, evés-ivás-szórakozás, barangolás, hagyományok és helyi értékek ápolása a mai kor szellemében.