Kustánszeg
Miért érdemes nálunk Dombéroznia?
Kustánszeg település a csatlakozása óta, a Tájháznál várja vendégeit hagyományőrző programokkal. Pózvai Szilvia és Pózvai Andrea a „Göcseji Kukoricás” és a „Göcseji Református Templom és Haranglábút” szabadalmaztatott játékai kerültek bemutatásra, valamint Hercig Mariann, helyi lakos, mesés gyapjúmintáit és a felhasználáshoz szükséges tárgyait mutatta meg a látogatóknak. A gyapjú mellett lehetőség volt macska, bárány, racka, kétpúpú teve és alpaka bundát is megtapintani. Mindezek mellett megérinthették a gyapjúból készült fonalat, sőt a vendégek maguk is készíthettek gyalogorsóval és rokkával is. A bemutató részét képezte Mariann által készített pulóver, mellény, zoknik, táska és házi papucs, valamint a Székesfehérvári Gyapjúfesztiválon különdíjban részesített gyapjúcipője, melyet nemezeléssel készített.
Kustánszeg bemutatkozása
Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos. A település a 17. században a néhány török portyázás ellenére gyarapodott is, mivel a római katolikus Göcsejben kálvinista község tudott maradni. A kezdetben a szabadban tartott istentiszteletek után, 1700-ban épült első temploma fából, majd 1803 és 1813 között pedig a mai is álló református temploma, amely 1826-ra már anyatemplommá alakult. Ekkor mintegy négyszáz fő élt a településen, többségében református.
1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt, mind katolikusok, mind reformátusok, de evangélikusok és izraeliták is éltek itt. Az ekkor kiépülő bekötőút és a létrejövő autóbusz-összeköttetés Zalaegerszeggel növelte az életszínvonalat, illetve a későbbiekben lehetőséget biztosított a lakosság iparban való elhelyezkedéséhez. Az 1959-ben erőszakosan megalapított termelő szövetkezet ösztönözte a lakosságot a Zalaegerszegen vagy a környező települések olajiparában való elhelyezkedésre. Így ekkortól jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.
A faluban ekkor alapvető infrastrukturális fejlesztések történtek, kiépült az ivóvízhálózat, járdák készültek, majd 1991-ben a kábeltelevízió is kiépült. Az 1990-es évek közepétől pedig a turizmus is megjelent Kustánszegen, ahol mind a falu határában lévő Kustánszegi-tó, mind a környező táj szépsége és vadállománya jelentős vonzerőként szerepel.
További információ: www.kustanszeg.hu
Látnivalók
A településen található a Kossuth utcán, valamint a Templom dombon 1-1 I. és II. Világháborús emlékmű. Továbbiakban a Kossuth utcán megtalálható a Katolikus templom és egy kopjafa is. A Templom dombról csodálatos kilátás tárul elénk, emellett megtekinthető a Millenniumi emlékmű is, mely Hadnagy György iparművész és Czigány István építész alkotása. A talapzatból az életfatörzs tartja a tetőszerkezetet, a 12 tartópillér a 12 hónap jelképe. A 10 figura 4 csoportban helyezkedik el, melyek szintén szimbolikus erővel bírnak. A település Református temploma is itt helyezkedik el. A fő útról jól látható a Petőfi út első épülete, mely a község Tájháza, mely háromosztatú, pitvaros épület kanászházként funkcionált, majd az 1950-es, 60-as évek stílusában, a falu meglévő helytörténeti gyűjteményének tárgyaival rendeztek be. Kustánszeg-Paraszán található egy 19. századi Szoknyás harangláb. Paraszán üzemel a Göcsej- Szíve Vendégház, melynek területén található egy Sóbarlang is. A helyi temetőben nyugszik Barcza Boldizsár honvéd őrnagy, aki az 1948-as Szabadságharc zalai honvédjeként ismert. Kustánszegen minden év március 14-én ünnepi fáklyás felvonulást tartanak síremlékéhez. A kustánszegi önkormányzat fenntartásában üzemel egy 36 férőhelyes Kulcsosház, mely egész évben várja vendégeit 4 szobával, felszerelt konyhával, étkezővel, udvarral és bográcsozó hellyel. A település határában található a Kustánszegi-Tó, mely a horgászni vágyóknak kiváló lehetőség, valamint strandolóknak is tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A tóhoz vezető Dózsa utca elején helyezkedik el a körülbelül 150 férőhelyes Göcsej Völgye Kemping, mely ideális nyaralást biztosít a sátrazó, lakókocsival érkező és a faházakban pihenni vágyóknak. A kemping hideg és meleg vizes vizesblokkal, teljesen felszerelt közös konyhával, játszótérrel, kül,- és beltéri társas-, és egyéni játékokkal rendelkezik. Ideális gyermektáborozásra és csapatépítő tréningekhez is. A kemping vezetője Erdélyi Margit.
A Kustánszegi Önkormányzat minden hónapban különböző rendezvényeket tart. A rendezvények benti helyszínéül a helyi Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér valamint a kultúrház szolgál. A kültéri programok a tóparton, a tájház udvarán, és a sportöltöző melletti nagyterületen kerül megrendezésre, mint például a nagy múltú Kustánszegi Napok.
A településen található továbbá orvosi rendelő, könyvtár, kettő bolt, egy presszó és egy szezonálisan nyitva tartó büfé a tóparton.