Teskánd

Miért érdemes nálunk Dombéroznia?

Teskánd községet Zala megye megyeszékhelyétől, Zalaegerszegtől nyugatra, 5 kilométer távolságra találjuk. A megye északi részében, a Zala folyó völgyében Zalalövőtől keletre, Göcsej tájegység egyik bejáratnál fekszik. Nem véletlenül nevezik az itt élők Göcsej kapujának.  A községet átszeli a Szentmihályfai patak, ami a közeli Zalába torkollik. A falu valóban a város tövében helyezkedik el és ez nagyban meghatározza mindennapjait, fejlődését.

Teskánd első írásos említése 1271-ből származik: Tuskand. A felvetések szerint talán török eredetű személynév rejlik benne. Tusquan – jelentése nyúl – kapott ”d” képzőt. De az sincs kizárva, hogy az ugyancsak török nyelvi, „megbéklyózott” jelentésű Tusquandi személynév vált, magyarosodott formában, helységnévvé. Egy 1828-as összeírásban – az urbárium szerint – harmadosztályú falu, leginkább rozsot termelnek, kölest és zabot a rosszabb földeken. 
1925-ben már körjegyzőség, anyakönyvi menetrend szerint Andráshidához tartozott. Intézményei nincsenek, egy népiskola van egy tanerővel; a kereskedőket egy szatócs képviselte, egy kovács pedig az iparosokat. Viszont már 5 emberrel és kézi erővel üzemelt a téglagyár.
1948 óta van buszközlekedés a községben, kövezett útja 1932-től, 1945-ben 4 zsuppos ház volt a faluban. „91 személy jár el dolgozni a községből, elvándorlás nincs, inkább bevándorlás tapasztalható” – olvasható egy korabeli elemzésből.

A történelem aztán átrajzolta a faluképet. A sertéshizlalda helyén ma az új vasút nyomvonala van, párhuzamosan a Zalalövő felé tartó kerékpár úttal. Az új utcák kialakítása a 70-es évek végén a Felszabadulás utca – ma már Rigó utca – 10 társasházával kezdődött meg. Aztán folytatódtak a telekkialakítások, a hajdani egyutcás, szeres faluból sokutcás, szép, családiházas község lett. Kétszáz éves adatsor szerint Teskánd népessége az utóbbi évtizedig a környékbeli zalai falvak fejlődési trendjét követte: stagnáló, vagy lassú növekedés, majd az iparosodás után a városba költözés miatt a népességnövekedés újabb lelassulása. Az elmúlt 30 évben azonban jelentős változás történt, a település demográfiai mutatói immár jelentősen eltérnek a zalai átlagtól. Az utóbbi években természetes szaporodást számolhatunk, több a születések száma, mint a halálozásé, növekszik az aktív korú népesség száma is, jelentős a Zalaegerszegről kiköltözők száma.