Kávás

Miért érdemes nálunk Dombéroznia?

Göcsejhez tartozó településként második éve kerül megszervezésre Káváson a Göcseji Dombérozó.

Rendezvény helyszínéül a Kávási Tájházakat és környékét választottuk, amely megfelelő miliőt kölcsönöz a nap programjaihoz. A népi kultúra hagyományaiból adnak ízelítőt a fellépő együttesek, ének, zene, tánc elevenedik meg a színpadon. A fellépők között láthatjuk és hallhatjuk a Zalaszentmihályi Nóta és Népdalkört, a Csádé zenekart, nagy múltú Zala Táncegyüttest, a Zalaapáti Boróka Néptáncegyüttest, Zalaszentgyörgyi Néptáncegyüttest,

Az itt élők nemcsak őrzik a népi hagyományaikat, hanem élik és aktívan részt vesznek a régi kor mai korba ültetésében, kincseink megőrzésében. Idén is kiállítás nyílik a hímzőszakkör és a kosárfonó szakkör munkáiból. Kicsit más, modernebb, de a régi idők szakrális élményeit a négy éve működő mandala szakkör eleveníti fel.

A népi kézművesség bemutatása a hagyományainkhoz való ragaszkodást mutatja. Megelevenednek a régi paraszti világ eszközeit, használati és dísztárgyait előállító mesterek, kovács, fazekas, kosárfonó, faesztergályos.

Művészporta szabadtéri kiállítás keretében mutatja be Szényi Zoltán festőművész a művész hitvallását, a festészet iránti elkötelezettségét.

Káváson termett érmes borokból kóstolhat a nagyérdemű, ismerkedhet „hegyhátak” nevezetességeivel egy helyen.

A Kávási Népdalház a negyedik évadon is túl nagyon sok Zalai, Erdélyi és egyéb tájegységek dalaival ismertette meg a résztvevőket, de ha néhány idősebb asszonyt megkérdezünk, régen a tollfosztókban hasonló énekek csendültek fel és a báli, lakodalmi mulatozásban is énekelték a Zalai dalokat. A Dombérozón felcsendülnek a Népdalházban tanult dalok, melyek nem színpadi, és versenyszerű előadásban, hanem szívből jövő énekléssel csalogatja majd a látogatókat.